SDT
Fontosabb évszámok:
1957.
Első műhold (Szputnyik-1, 92 nap alatt 70 millió km-t tett meg és 1440-szer kerülte meg a Földet).
Lajka kutya (a Szputnyik-2-n Lajka már az űrutazás első perceiben elpusztult).
Az űrkorszak kezdete.
1961.
Ember a világűrben (Gagarin)(VOSZTOK-1 rakétán 108 perc alatt kerülte meg a Földet)
1965.
Az ősrobbanás első bizonyítéka: háttérzaj (Penzias, Wilson)
1969.
Ember a Holdon (Aldrin, Amstrong, Collins) Apollo 11
1980.
Farkas Bertalan: első magyar űrhajós az űrben
1986.
a Challenger űrrepülőgép 73 másodperccel az indítás után megsemmisült.
1986-2001.
MIR űrállomás
1990.
A Hubble űrtávcső üzembe állítása
2003.
A Columbia űrrepülőgép a visszatérés során megsemmisült a légkörben
2011.
Az USA az űrrepülőgépeit kivonta a használatból.
Feladatok:
(OFI TK11 243.)
1. Gyűjtsük össze, milyen feladatokat kell ellátnia egy űrruhának (szkafandernek)!
2. Számoljuk ki, milyen hullámhosszon sugárzott a Szputnyik–1!
A rádióhullámok melyik tartományába esik ez?
3. Próbáljuk kitalálni, hogy milyen testhelyzetben vannak az űrhajósok a rakétában az induláskor!
4. Az űrrepülőgép tömege 105 t. Maximális toló ereje 6,27 MN.
Mekkora gyorsulást tud elérni?
5. A Szaljut–6 űrállomás napelemtáblái 4 kW elektromos teljesítményt tudtak szolgáltatni,
amikor merőlegesen sütött rájuk a Nap. A napelemtáblák összes felülete 60 m2 volt.
Mekkora volt a napelemeinek a hatásfoka?
(A napsugárzás adatai után keressünk a Négyjegyű függvénytáblázatokban adatokat!)
2019. augusztus 28., szerda
33. Űrkutatás
1. Űrkutatási megfigyelési eszközök és módszerek:
- Szabad szemmel történő megfigyelés
- Fényképfelvétel készítése az égboltról
- Távcsöves megfigyelés
- Színképelemzés
- Űrhajók, Műholdak, Űrszondák
- Leszállóegységekkel mintavétel
1. Szabad szemmel történő megfigyelés:
A fényszennyezés miatt a csillagos égbolt szabad szemmel történő pontos tanulmányozása nem könnyű!
2. Fényképfelvétel készítése az égboltról:
3. A távcsövek fajtái:
A. Lencsés (refraktoros) távcsövek:
- Galilei távcső
- Kepler távcső
- Newton távcső
- Cassegrain távcső
D. Űrtávcsövek
Első távcső 1609. (Galilei)
A mai teleszkópok őse (Kepler)
Newton tükrös távcsöve:
A Cassegrain távcső működése:
Teleszkópok világszerte:
A Puerto Rico szigetén lévő Arecibo távcső 305 méter átmérőjű, egy völgykatlanban alakították ki.
Az új-mexikói (USA) távcsőlánc Y alakú
HUBBLE űrtávcső:
A Hubble által küldött kép:
2. A változó fényességű csillagok
Miért éppen a változó fényességű csillagokat tanulmányozzák előszeretettel a csillagászok?Azért népszerűek ezek a csillagok, mert könnyen megfigyelhetők.
A csillagok között gyakori, hogy a csillagok párba rendeződnek és kettőscsillagot alkotnak. A kettőscsillagok fénye is változó.
3. Csillagképek
A régi időkben a látszólag szomszédos csillagokat képzeletben egyenes vonalakkal képekké foglalták össze.Ezek a csillagképek a csillagos égbolt beosztását szolgáltatják.
Számuk:
- északi égbolt (26 darab)
- egyenlítői égbolt (17 darab)
- déli égbolt (45 darab)
- összesen: 88 darab
A csillagok távolságának időbeli változása
Feladat:
Soroljuk fel az állatövi jegyeket alkotó csillagképeket!
2019. augusztus 25., vasárnap
31. Részecskefizika
1. Elemi részecskék
1. Hány dimenziós térben élünk?
Einstein szerint: a 4 dimenzió téridőt az anyag deformálja.A húrelmélet szerint: 11 dimenzió létezik (feltekeredett állapotban).
Probléma az elmélettel: A 10-35 méter átmérőjű húrokat jelenlegi technikánkkal képtelenek vagyunk megfigyelni.
A káoszelmélet szerint a világunk dimenziószáma nem egész szám, hanem tört. Az olyan alakzatokat amelyek törtdimenziósak fraktáloknak nevezzük. Ezek önhasonlóak, tehát bármelyik kis részlete ugyan olyan, mint az eredeti alakzat. (Pl. Mandelbrot halmaz)
2. Az elemi részecskék csoportosítása:
A. Spin szerint:Feles spinű részecskék = fermionok
Pauli-féle kizárási-elv érvényes rájuk: azonos állapotban nem lehet két részecske
Az anyagi részecskék ők.
Egész spinű részecskék = bozonok
Nem érvényes rájuk a Pauli-elv: azonos állapotban lehet két részecske
Az anyagi részecskék közötti kölcsönhatások közvetítői.
Statisztikák:
Boltzmann (részecskék):
- A részecskéket megkülönböztetjük.
- Egy térrészbe (cellába) csak egy részecske kerülhet.
- A részecskéket nem különböztetjük meg.
- Egy térrészbe (cellába) több részecske is kerülhet.
- A részecskéket nem különböztetjük meg.
- Egy térrészbe (cellába) csak egy részecske kerülhet.
| Ssz |
Boltzmann |
Bose-Einstein |
Fermi-Dirac |
||||||
| 1. |
ab |
** |
* |
* |
|||||
| 2. |
ab |
** |
* |
* |
|||||
| 3. |
ab |
** |
* |
* |
|||||
| 4. |
a |
b |
* |
* |
|||||
| 5. |
b |
a |
* |
* |
|||||
| 6. |
a |
b |
* |
* |
|||||
| 7. |
b |
a |
|||||||
| 8. |
a |
b |
|||||||
| 9. |
b |
a |
|||||||
B. A kölcsönhatás jellege szerint:
- Erős kölcsönhatás (hadron)
- Fermion (Barion): 3db kvarkból álló (p;n = nukleonok; hiperonok)
- Bozon: Mezon (kvark+antikvark); gluon (g)
- Egyéb kölcsönhatás:
- Fermion (Lepton): Neutrinó, e, műon, tau
- Bozon: Foton, W-, Z-részecske, Higgs-bozon
- Anyagi részecskék
- Antianyag részecskék (ellentétes töltéssel)
Az annihiláció nagy energia felszabadulással jár:
E=mc2
A vákuumban is állandóan virtuális részecske-antirészecske párok keletkeznek.
3. Kvarkok:
Gell Mann 1963-ban feltételezte, hogy a protonok, neutronok, hadronok, mezonok nem elemi részecskék.Az elemi részecskék további összetevőkre bomlanak. Ők a kvarkok (törésből származó részecskék):
- u (up)
- d (down)
- c (charmed)
- s (strange)
- t (top)
- b (bottom)
3 kvark alkotja az elemi részecskéket.
a kvarkok töltése törtérték.
a kvarkbezáródás miatt nem lehet őket szétszedni (gluonok tartják össze őket).
2. Kölcsönhatások
1. Milyen kölcsönhatásokat ismerünk?
Mechanikai kölcsönhatás:Egymásra erőhatást kifejtő testek között hat.
Gravitációs kölcsönhatás:
Tömeggel rendelkező testek között hat.
Termikus kölcsönhatás:
Különböző hőmérsékletű, érintkező testek között hat.
Elektromos kölcsönhatás:
Töltéssel rendelkező testek között hat.
Mágneses kölcsönhatás:
Mágneses tulajdonsággal rendelkező testek között hat.
Az elektromágneses hullámok esetén az elektromos és a mágneses kölcsönhatás egyidejűleg hat.
Nukleáris kölcsönhatás (Erős kölcsönhatás):
Nukleonok között hat.
Nukleáris gyenge kölcsönhatás:
A radioaktív béta bomlást okozó, kis erősségű, rövid hatótávolságú kölcsönhatást
gyenge kölcsönhatásnak nevezzük.
A gyenge kölcsönhatást neutrinónak nevezett részecske megjelenése kíséri.
Neutrínó detektorok:
2. Alapvető kölcsönhatások
Az anyag szerkezetet meghatározó kölcsönhatásokat alapvető kölcsönhatásoknak hívjuk. Ezek:- Gravitációs kölcsönhatás:
- Hatótávolsága: Végtelen (gravitációs mező/erőtér).
- Erőssége: 1
- Erőhatást közvetítő virtuális részecskék: graviton(?)
- Elektromágneses kölcsönhatás:
- Hatótávolsága: Végtelen (elektromos, illetve mágneses mező/erőtér).
- Erőssége: 1/137
- Erőhatást közvetítő virtuális részecskék: foton
- Erős kölcsönhatás:
- Hatótávolsága: Szubatomi (10-15m).
- Erőssége: 1/100 000
- Erőhatást közvetítő virtuális részecskék: gluon
- Gyenge kölcsönhatás:
- Hatótávolsága: Szubatomi (10-18m).
- Erőssége: 1/1039
- Erőhatást közvetítő virtuális részecskék: W- és Z-bozonok.
A virtuális részecskék működése:
3. Részecskegyorsítók
1. Részecskegyorsítók:
A részecskegyorsítók töltött részecskéket gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára (pl. elektront több száz GeV-re).Az elektronvolt (eV):
Az atomfizikában előszeretettel használt energiaegység.
Azonos az egy volt potenciálkülönbségen áthaladó elektron munkájával.
1eV =1,6*10-19J
A felgyorsított részecskéket ütköztetik.
Az ütközés során rövid ideig olyan részecskék is keletkeznek, melyek a közönséges anyagban nem léteznek.
Minél nagyobb az energia, annál több részecske keletkezik.
A rengetek szétsugárzó részecske azonosítása nem könnyű feladat.
2. Fejlődéstörténetük:
A. lineáris gyorsító:B. van de Graaf generátor:
C. ciklotron:
elektromos mező = gyorsít
mágneses mező = térít
4. CERN
A CERN – Európa legnagyobb kutatóintézete- 1954-ben alapították
- 20 tagországa van a CERN-nek
- 3000 főállású alkalmazott
- 6500 tudományos kutató végez kísérleteket, 80 országból
- Sok új részecskét fedeztek fel
- a web innen származik
- (ALICE, ATLAS, CMS, LHC-B)
- (egyenként kb. 3000 tonna)
- 27 km kerület
- 100 m mélységben
- 10.000 A – áramerősség a mágnesekben
- 1,9 K – a rendszer hőmérséklete
- 10-13 atm – a nyalábcsőben a nyomás
- 14 év alatt építették
Az alapvető kérdés az, hogy a mesterségesen létrehozott új részecskéknek, illetve az anyag mesterségesen létrehozott új állapotának lesz-e bármilyen fenyegető hatása a környezetre.
Felmerült például fekete lyukak, mindent elnyelő vákuumbuborékok, az anyag lebomlását okozó mágneses monopólusok megjelenésének, sőt az időutazásnak a lehetősége is.
A CERN kutatóin kívül amerikai és orosz szakemberek által is jegyzett új jelentés is megállapítja, hogy a kísérletek biztonságosak, aggodalomra nincs ok.
Becslések szerint az Univerzumban minden egyes másodpercben tízmilliószor millió "LHC-kísérlet" következik be, láthatóan minden következmény nélkül. Az LHC abban fog különbözni ezektől, hogy irányított körülmények között, jól vizsgálhatóan hozza létre ezeket az állapotokat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

























































