1. Napfogyatkozás:
Teljes napfogyatkozás akkor jöhet létre, amikor a Hold keringése során néhány percre pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor következik be napfogyatkozás, mert az újhold általában a Nap fölött vagy alatt halad el.
Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes árnyéka a Földre vetül, ilyenkor a Hold látszólagos mérete egy kicsit nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete. A Hold ekkor teljesen eltakarja a Napot és láthatóvá válik a Napot övező ritka fényes napkorona. A hazánkból látható legközelebbi teljes napfogyatkozás 2081-ben lesz.
Ha a Hold bolygónktól messzebb jár, kisebbnek látszik. Ekkor a két égitest legnagyobb fedésekor a Hold mögött körben látszik a napkorong pereme. Ez a gyűrűs napfogyatkozás.
Részleges napfogyatkozás következik be, ha a Hold a Földről nézve nem kerül pontosan a Nap elé, csak egy részét takarja el.
NAPFOGYATKOZÁS MEGFIGYELÉSÉNÉL SOHASE NÉZZÜNK A NAPBA MEGFELELŐ NAPSZŰRŐ HASZNÁLATA NÉLKÜL!
2. A Nap főbb adatai:
Átmérő: 1,4 millió km (110 Földátmérő)Tömeg: 2*1030 kg (330 ezer Földtömeg)
Átlagos sűrűség: 1,41 kg/m3 (a Földé 5,2 kg/m3)
Felszíni nehézségi gyorsulás: 270m/s2
Körülfordulási idő: 26-34 nap
Központi hőmérséklet: 10-20 millió K
Felszíni hőmérséklet: 5800K
Kémiai összetétele: 73% hidrogén, 25% hélium, a fennmaradó minimális részben (2%) pedig a periódusos rendszer összes eleme megtalálható.
A Nap anyaga ún. plazma állapotú (ionizált gázáram)
3. A Nap felépítése:
I. A Nap belső részei:1. Centrális mag: a fúzió helye (hidrogén alakul át héliummá, miközben energia szabadul fel sugárzás formájában)
2. Röntgensugárzási tartomány (a sugárzás nagyon lassan továbbítódik kifelé)
3. Konvekciós (anyagáramlási) zóna: a meleg gázáram felemelkedik, a hideg lesüllyed.
A magfúzió lépései:
II. A Nap légköre:
4. Fotoszféra: 400 km széles felszín, az innen érkező fényt látjuk
5. Kromoszféra:
Pár ezer kilométer vastag, hőmérséklete kb. tízezer K
Anyaga nagyon-nagyon ritka, ezért csak teljes napfogyatkozások alkalmával figyelhető meg
lilás-rózsaszínes színű
6. Napkorona
A csillagászok általában azt értik Napkoronán, amit fogyatkozáskor még meg lehet figyelni: a kromoszféra feletti, halványan derengő gyöngyházfényű részt.
A Nap felszíne (granulák =szemcsék):
Légköri jelenségek:
örvénylő gázhurkok (protuberanciák), a mágneses mező átalakulásából származó hirtelen kifényesedések (flerek):
Napfoltok (a Napkitörések hidegebb helyei a Nap felszínén):
4. A Nap élettörténete:
A Nap eredetét és sorsát a Hertzsprung-Russell- diagram alapján tudjuk meghatározni.A Nap csillagköz gázból, 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki és jelenleg a fősorozatbeli csillagok közé tartozik.
5. A Nap és a földi mágneses mező kölcsönhatása:
Sarki fény:
Feladatok:
(OFI TK11 230.)
1. A képen a Merkúrt látjuk.
a) A kép alapján hogyan dönthetjük el, hogy van-e légköre?
b) A Merkúr Nap körüli keringésének periódusa 87,9 földi nap.
A tengely körüli forgásának periódusa 58,6 földi nap.
Milyen következtetéseket vonhatunk ebből le egy Merkúr-nap hosszára?
Mi lenne, ha a keringés és a forgás ideje teljesen megegyezne?
c) A Merkúron a nappalok akár 450 °C-os hőmérsékletet is elérhetnek,
az éjszakák viszont –170 °C-osak is lehetnek.
Mi ennek a rendkívüli hőingadozásnak a magyarázata?
2. Képzeljük el, hogy éppen a Holdon vagyunk, amikor a Földről nézve teljes holdfogyatkozás van!
Milyen jelenséget észlelünk ekkor a Holdról nézve?
3. Mivel magyarázható az, hogy hajnal felé sokkal több meteoritot figyelhetünk meg,
mint az éjszaka első felében?
4. A Hold fázisait bemutató ábra majdnem olyan, mint az az ábra, ami a holdfogyatkozást mutatja.
Miért nincs akkor minden teliholdkor egyben holdfogyatkozás is?
Megfigyelhetünk-e holdfogyatkozást vagy napfogyatkozást félhold idején?
