37. Hold

1. A Hold főbb jellemzői:

A Hold átmérője 3476 km, nagyjából a Föld átmérőjének negyede.
A Hold Földtől való átlagos távolsága 384 403 km, ami nagyjából 30 földátmérőnek felel meg.
A Hold a Naprendszer 5. legnagyobb holdja.

2. A Hold keletkezése:

A Hold keletkezésével kapcsolatos legnépszerűbb elképzelés az ütközési elmélet. Ezek szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Föld egy fele akkora méretű égitesttel összeütközött.
Az ütközés által kilökődött anyag előbb gyűrűvé, majd egy gömb alakú bolygótestté állt össze. Eszerint a Hold anyaga a Földből származik, ám jelentős mennyiségben lehet benne a becsapódó másik test anyagából is.

3. Keringése:

A Hold ellipszis pályán kering a Föld körül. Amikor a Hold földközelben jár kb. 40 ezer kilométerrel közelebb van bolygónkhoz, mint földtávolban. Ezért látjuk egyszer kisebbnek máskor nagyobbnak a Holdat.

A Hold mindig ugyanazt az arcát mutatja a Föld felé. Ugyanis saját tengelye körül pontosan annyi idő alatt fordul meg, mint amennyit a Föld körüli keringése vesz igénybe, ami 27, 3 napig tart.
Ezt a jelenséget nevezzük kötött keringésnek.
 Poén:

4. Holdfázisok:

A Nap a Holdnak mindig csak az egyik felét világítja meg. Ezt mi a Földről mindig más irányból látjuk, teliholdkor a napsütötte oldalát teljes egészében. Az első negyed és az utolsó negyed idején oldalról világítja meg a Nap, ezért csak a Hold egyik felét látjuk. Újholdkor pedig az árnyékos oldalát fordítja a föld felé, ilyenkor nem látjuk a Holdat.
A holdfázisok ismétlődésének periódusa: 29,5 nap.

A hamuszürke fény:
Gyakran előfordul , hogy az újhold utáni vékony holdsarlót szürkés derengésben látjuk. A jelenség magyarázata: ilyenkor nem a Nap, hanem a Föld fénye világítja meg a Holdat, aminek egy része visszaverődik a Földre. Ezt a jelenséget nevezzük hamuszürke fénynek.

5. A Hold felszíne

Első távcsöves megfigyelő: 1609. Galilei
A Hold felszínén sötét és világosabb színű területeket figyelhetünk meg. A sötét területek megszilárdult lávamezők, a régi megfigyelők tengereknek (mare) nevezték el ezeket.
A világosabb területek a fennsíkok, (terra) melyek felszínét sűrűn borítják kráterek.
A mare és a terra latin nevek akkor alakultak ki, amikor a sötét területeket hullámzó tengernek, a világosakat kontinensek tartották.

A Hold túlsó oldala abban különbözik a felénk néző oldaltól, hogy ott sokkal több kráter, és kevesebb tenger - mare - található.

6. Ember a Holdon

1969 és 1972 között a Nasa űrhajósai hat alkalommal szálltak le a Holdra. (12 űrhajós)

A Hold felszínét egy finomszemcsés, nagyon tapadós kőzetliszt – a regolit - borítja.

7. Légköre:

A légkör hiányának következménye, hogy a holdi égbolt teljesen feketének látszik. A Hold felszínén álló megfigyelő a csillagokat a nap korongja mellett, még nappal is élesen láthatja.
A Holdon az árnyékok fekete éles körvonalúak, mivel nincs a földihez hasonló kék égbolt, amely megvilágítaná azokat.
A lassú tengelyforgás és a légkör hiánya azt eredményezi, hogy a nappali hőmérséklet a 100 Celsius fokot is meghaladhatja. A hosszú holdi éjszakák alatt, amely 14 földi napig tart a hőmérséklet - 150 Celsius fokra is lecsökkenhet.

8. A holdfogyatkozás:

Teljes holdfogyatkozáskor a Föld kerül a Nap és a Hold közé és árnyékot vet a Holdra. A Hold ilyenkor is látható, vöröses szürkés fényben dereng. A jelenség oka az, hogy a Föld légkörében szóródik a Nap fénye, ami kissé megvilágítja a Hold felszínét. A részleges holdfogyatkozáskor a Hold egy részét fedi csak el a Föld árnyéka.
Holdfogyatkozás mindig teliholdkor figyelhető meg. De nem minden teliholdkor láthatunk holdfogyatkozást. Ugyanis a Hold pályasíkja 5 fokos szögben dől a Föld keringési síkjához képest, ezért a Földről nézve a telihold elkerüli a földárnyékot. Holdfogyatkozás évente átlagosan 2 alkalommal fordul elő.

9. Az árapály jelenség:

Az árapály a tengerek és óceánok vízszintjének szabályszerű emelkedése (dagály) és süllyedése (apály), amely mintegy 12,5 óránként ismétlődik. A földi árapályt a Hold és kisebb mértékben a Nap okozza.
A dagály a megszokottnál magasabb, ha a Hold és a Nap egy irányban (újhold) vagy egymással ellentétes irányban (telihold) foglalnak helyet. Ezt a jelenséget szökőárnak nevezzük. Az átlagosnál kisebb a dagály, amikor a Nap és a Hold a Földhöz képest 90 fokos szöget zár be. Ilyenkor a vakár jön létre.

A Hold évente körülbelül 4 centimétert távolodik a Földtől az árapály jelenség miatt.

---

Igaz-hamis teszt:

NÉV: PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz.	Állítás	Igaz	Hamis	?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.