2019. augusztus 28., szerda

37. Hold

1. A Hold főbb jellemzői:


A Hold átmérője 3476 km, nagyjából a Föld átmérőjének negyede.
A Hold Földtől való átlagos távolsága 384 403 km, ami nagyjából 30 földátmérőnek felel meg.
A Hold a Naprendszer 5. legnagyobb holdja.

2. A Hold keletkezése:

A Hold keletkezésével kapcsolatos legnépszerűbb elképzelés az ütközési elmélet. Ezek szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Föld egy fele akkora méretű égitesttel összeütközött.
Az ütközés által kilökődött anyag előbb gyűrűvé, majd egy gömb alakú bolygótestté állt össze. Eszerint a Hold anyaga a Földből származik, ám jelentős mennyiségben lehet benne a becsapódó másik test anyagából is.

3. Keringése:

A Hold ellipszis pályán kering a Föld körül. Amikor a Hold földközelben jár kb. 40 ezer kilométerrel közelebb van bolygónkhoz, mint földtávolban. Ezért látjuk egyszer kisebbnek máskor nagyobbnak a Holdat.



A Hold mindig ugyanazt az arcát mutatja a Föld felé. Ugyanis saját tengelye körül pontosan annyi idő alatt fordul meg, mint amennyit a Föld körüli keringése vesz igénybe, ami 27, 3 napig tart.
Ezt a jelenséget nevezzük kötött keringésnek.
 Poén:

4. Holdfázisok:

A Nap a Holdnak mindig csak az egyik felét világítja meg. Ezt mi a Földről mindig más irányból látjuk, teliholdkor a napsütötte oldalát teljes egészében. Az első negyed és az utolsó negyed idején oldalról világítja meg a Nap, ezért csak a Hold egyik felét látjuk. Újholdkor pedig az árnyékos oldalát fordítja a föld felé, ilyenkor nem látjuk a Holdat.
A holdfázisok ismétlődésének periódusa: 29,5 nap.

A hamuszürke fény:
Gyakran előfordul , hogy az újhold utáni vékony holdsarlót szürkés derengésben látjuk. A jelenség magyarázata: ilyenkor nem a Nap, hanem a Föld fénye világítja meg a Holdat, aminek egy része visszaverődik a Földre. Ezt a jelenséget nevezzük hamuszürke fénynek.

5. A Hold felszíne

Első távcsöves megfigyelő: 1609. Galilei
A Hold felszínén sötét és világosabb színű területeket figyelhetünk meg. A sötét területek megszilárdult lávamezők, a régi megfigyelők tengereknek (mare) nevezték el ezeket.
A világosabb területek a fennsíkok, (terra) melyek felszínét sűrűn borítják kráterek.
A mare és a terra latin nevek akkor alakultak ki, amikor a sötét területeket hullámzó tengernek, a világosakat kontinensek tartották.

A Hold túlsó oldala abban különbözik a felénk néző oldaltól, hogy ott sokkal több kráter, és kevesebb tenger - mare - található.

6. Ember a Holdon

1969 és 1972 között a Nasa űrhajósai hat alkalommal szálltak le a Holdra. (12 űrhajós)


A Hold felszínét egy finomszemcsés, nagyon tapadós kőzetliszt – a regolit - borítja.

7. Légköre:

A légkör hiányának következménye, hogy a holdi égbolt teljesen feketének látszik. A Hold felszínén álló megfigyelő a csillagokat a nap korongja mellett, még nappal is élesen láthatja.
A Holdon az árnyékok fekete éles körvonalúak, mivel nincs a földihez hasonló kék égbolt, amely megvilágítaná azokat.
A lassú tengelyforgás és a légkör hiánya azt eredményezi, hogy a nappali hőmérséklet a 100 Celsius fokot is meghaladhatja. A hosszú holdi éjszakák alatt, amely 14 földi napig tart a hőmérséklet - 150 Celsius fokra is lecsökkenhet.

8. A holdfogyatkozás:



Teljes holdfogyatkozáskor a Föld kerül a Nap és a Hold közé és árnyékot vet a Holdra. A Hold ilyenkor is látható, vöröses szürkés fényben dereng. A jelenség oka az, hogy a Föld légkörében szóródik a Nap fénye, ami kissé megvilágítja a Hold felszínét. A részleges holdfogyatkozáskor a Hold egy részét fedi csak el a Föld árnyéka.
Holdfogyatkozás mindig teliholdkor figyelhető meg. De nem minden teliholdkor láthatunk holdfogyatkozást. Ugyanis a Hold pályasíkja 5 fokos szögben dől a Föld keringési síkjához képest, ezért a Földről nézve a telihold elkerüli a földárnyékot. Holdfogyatkozás évente átlagosan 2 alkalommal fordul elő.

9. Az árapály jelenség:

Az árapály a tengerek és óceánok vízszintjének szabályszerű emelkedése (dagály) és süllyedése (apály), amely mintegy 12,5 óránként ismétlődik. A földi árapályt a Hold és kisebb mértékben a Nap okozza.
A dagály a megszokottnál magasabb, ha a Hold és a Nap egy irányban (újhold) vagy egymással ellentétes irányban (telihold) foglalnak helyet. Ezt a jelenséget szökőárnak nevezzük. Az átlagosnál kisebb a dagály, amikor a Nap és a Hold a Földhöz képest 90 fokos szöget zár be. Ilyenkor a vakár jön létre.



A Hold évente körülbelül 4 centimétert távolodik a Földtől az árapály jelenség miatt.



Igaz-hamis teszt:

NÉV:
Azonosító:
PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz. Állítás Igaz Hamis ?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.

35. Űrkutatási eszközök

1. Hajtóművek:

Sugárhajtómű: Olyan hajtómű, amelybe elől beáramlik az üzemanyag elégetéséhez szükséges levegő. Az üzemanyag elégetésekor ez a levegő, és az égéstermékek felmelegszenek és az így keletkező nagy sebességű gázsugár tolja előre a járművet.
Hátránya: A világűrben nem alkalmazható, mert külső levegőre van szüksége.


Rakétahajtómű: A tartályban levő üzemanyagot elégetve, a gázt nagy sebességgel áramoltatja ki, fúvókán keresztül. Így a kis tömegű égéstermék impulzusa elegendően nagy, és a rakéta ezzel azonos impulzust nyer ellenkező irányban.
Előnye: A világűrben is használható.


Rakéta fokozatai:


Az űrrepülőgép (űrsikló): két szilárd hajtóanyagú gyorsító rakétával rendelkezik, amik kb. 40 km-es magasságban leválnak. A középső nagy tartály az űrrepülő fő hajtóműveit látja el üzemanyaggal a felszállás során.

2. Kozmikus sebességek:

A pályagörbe:
  • Egyenes (v = 0)
  • Ellipszis (v < vI)
  • Kör (v = vI)
  • Ellipszis (vI < v < vII)
  • Parabola (v = vII)
  • Hiperbola (vII < v)


Körsebesség:
az a legkisebb sebesség, amely ahhoz szükséges, hogy az űreszköz Föld körüli körpályára álljon.
(vI = 7,9 km/s)

Szökési sebesség:
azt a küszöbsebesség, amely ahhoz szükséges, hogy a Földről indulva az űreszköz parabolapályára álljon.
(vII = 11,18km/s)

A harmadik kozmikus sebesség:
az az elméleti küszöbsebesség, amellyel indulva egy űreszköz egy olyan parabolapályára tud állni, amelynek a fókuszpontjában a Nap áll. Ezen a pályán haladva az űrszonda elszakad a Nap gravitációjától, és végleg elhagyja a Naprendszert, eljut a csillagközi térbe.

A negyedik kozmikus sebesség:
az az elméleti küszöbsebesség, amelyet elérve egy űreszköz képes elszakadni a Tejútrendszertől, és képes végleg kilépni az intergalaktikus térbe, képes eljutni más galaxisokig.

3. Műholdak:

A geostacionárius műholdak:

az Egyenlítő síkja fölött keringenek. Ezek a műholdak pontosan ugyanannyi idő alatt kerülik meg a Földet, mint amennyi idő alatt az egyszer megfordul a tengelye körül. Így ezek a műholdak a Földről nézve mindig az Egyenlítő egy adott pontja felett helyezkednek el.


A műholdakat használják:
  • távközlés,
  • időjárás megfigyelése,
  • GPS földrajzi helymeghatározó rendszer,
  • térképészet,
  • erdőtüzek, árvizek, katasztrófák megfigyelése,
  • környezetszennyezés felmérése,
  • mezőgazdasági termésbecslés,
  • katonai ellenőrzés, terroristaelhárítás, stb.
A GPS navigáció működése:
a helymeghatározás 24 műhold segítségével történik, amelyek közül 4 mindig érzékeli a navigálandó eszközt.


Űrszemét:
emberi eredetű Föld körül keringő test, aminek semmilyen feladata nincs.



Igaz-hamis teszt:

NÉV:
Azonosító:
PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz. Állítás Igaz Hamis ?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.

36. Nap

1. Napfogyatkozás:



Teljes napfogyatkozás akkor jöhet létre, amikor a Hold keringése során néhány percre pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor következik be napfogyatkozás, mert az újhold általában a Nap fölött vagy alatt halad el.
Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes árnyéka a Földre vetül, ilyenkor a Hold látszólagos mérete egy kicsit nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete. A Hold ekkor teljesen eltakarja a Napot és láthatóvá válik a Napot övező ritka fényes napkorona. A hazánkból látható legközelebbi teljes napfogyatkozás 2081-ben lesz.
Ha a Hold bolygónktól messzebb jár, kisebbnek látszik. Ekkor a két égitest legnagyobb fedésekor a Hold mögött körben látszik a napkorong pereme. Ez a gyűrűs napfogyatkozás.
Részleges napfogyatkozás következik be, ha a Hold a Földről nézve nem kerül pontosan a Nap elé, csak egy részét takarja el.
NAPFOGYATKOZÁS MEGFIGYELÉSÉNÉL SOHASE NÉZZÜNK A NAPBA MEGFELELŐ NAPSZŰRŐ HASZNÁLATA NÉLKÜL!

2. A Nap főbb adatai:

Átmérő: 1,4 millió km (110 Földátmérő)
Tömeg: 2*1030 kg (330 ezer Földtömeg)
Átlagos sűrűség: 1,41 kg/m3 (a Földé 5,2 kg/m3)
Felszíni nehézségi gyorsulás: 270m/s2
Körülfordulási idő: 26-34 nap


Központi hőmérséklet: 10-20 millió K
Felszíni hőmérséklet: 5800K

Kémiai összetétele: 73% hidrogén, 25% hélium, a fennmaradó minimális részben (2%) pedig a periódusos rendszer összes eleme megtalálható.
A Nap anyaga ún. plazma állapotú (ionizált gázáram)

3. A Nap felépítése:

I. A Nap belső részei:
1. Centrális mag: a fúzió helye (hidrogén alakul át héliummá, miközben energia szabadul fel sugárzás formájában)
2. Röntgensugárzási tartomány (a sugárzás nagyon lassan továbbítódik kifelé)
3. Konvekciós (anyagáramlási) zóna: a meleg gázáram felemelkedik, a hideg lesüllyed.


A magfúzió lépései:


II. A Nap légköre:
4. Fotoszféra: 400 km széles felszín, az innen érkező fényt látjuk
5. Kromoszféra:
Pár ezer kilométer vastag, hőmérséklete kb. tízezer K
Anyaga nagyon-nagyon ritka, ezért csak teljes napfogyatkozások alkalmával figyelhető meg
lilás-rózsaszínes színű
 6. Napkorona
A csillagászok általában azt értik Napkoronán, amit fogyatkozáskor még meg lehet figyelni: a kromoszféra feletti, halványan derengő gyöngyházfényű részt.
A Nap felszíne (granulák =szemcsék):



Légköri jelenségek:
örvénylő gázhurkok (protuberanciák), a mágneses mező átalakulásából származó hirtelen kifényesedések (flerek):

Napfoltok (a Napkitörések hidegebb helyei a Nap felszínén):

4. A Nap élettörténete:

A Nap eredetét és sorsát a Hertzsprung-Russell- diagram alapján tudjuk meghatározni.
A Nap csillagköz gázból, 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki és jelenleg a fősorozatbeli csillagok közé tartozik.

5. A Nap és a földi mágneses mező kölcsönhatása:


Sarki fény:





Feladatok:
(OFI TK11 230.)
1. A képen a Merkúrt látjuk.













a) A kép alapján hogyan dönthetjük el, hogy van-e légköre?
b) A Merkúr Nap körüli keringésének periódusa 87,9 földi nap.
A tengely körüli forgásának periódusa 58,6 földi nap.
Milyen következtetéseket vonhatunk ebből le egy Merkúr-nap hosszára?
Mi lenne, ha a keringés és a forgás ideje teljesen megegyezne?
c) A Merkúron a nappalok akár 450 °C-os hőmérsékletet is elérhetnek,
az éjszakák viszont –170 °C-osak is lehetnek.
Mi ennek a rendkívüli hőingadozásnak a magyarázata?

2. Képzeljük el, hogy éppen a Holdon vagyunk, amikor a Földről nézve teljes holdfogyatkozás van!
Milyen jelenséget észlelünk ekkor a Holdról nézve?

3. Mivel magyarázható az, hogy hajnal felé sokkal több meteoritot figyelhetünk meg,
mint az éjszaka első felében?

4. A Hold fázisait bemutató ábra majdnem olyan, mint az az ábra, ami a holdfogyatkozást mutatja.
Miért nincs akkor minden teliholdkor egyben holdfogyatkozás is?
Megfigyelhetünk-e holdfogyatkozást vagy napfogyatkozást félhold idején?

34. Űrkutatás története

SDT

Fontosabb évszámok:


1957.
Első műhold (Szputnyik-1, 92 nap alatt 70 millió km-t tett meg és 1440-szer kerülte meg a Földet).
Lajka kutya (a Szputnyik-2-n Lajka már az űrutazás első perceiben elpusztult).
Az űrkorszak kezdete.



1961.
Ember a világűrben (Gagarin)(VOSZTOK-1 rakétán 108 perc alatt kerülte meg a Földet)


1965.
Az ősrobbanás első bizonyítéka: háttérzaj (Penzias, Wilson)


1969.
Ember a Holdon (Aldrin, Amstrong, Collins) Apollo 11


1980.
Farkas Bertalan: első magyar űrhajós az űrben


1986.
a Challenger űrrepülőgép 73 másodperccel az indítás után megsemmisült.


1986-2001.
MIR űrállomás


1990.
A Hubble űrtávcső üzembe állítása


2003.
A Columbia űrrepülőgép a visszatérés során megsemmisült a légkörben


2011.
Az USA az űrrepülőgépeit kivonta a használatból.


Feladatok:
(OFI TK11 243.)
1. Gyűjtsük össze, milyen feladatokat kell ellátnia egy űrruhának (szkafandernek)!

2. Számoljuk ki, milyen hullámhosszon sugárzott a Szputnyik–1!
A rádióhullámok melyik tartományába esik ez?

3. Próbáljuk kitalálni, hogy milyen testhelyzetben vannak az űrhajósok a rakétában az induláskor!

4. Az űrrepülőgép tömege 105 t. Maximális toló ereje 6,27 MN.
Mekkora gyorsulást tud elérni?

5. A Szaljut–6 űrállomás napelemtáblái 4 kW elektromos teljesítményt tudtak szolgáltatni,
amikor merőlegesen sütött rájuk a Nap. A napelemtáblák összes felülete 60 m2 volt.
Mekkora volt a napelemeinek a hatásfoka?
(A napsugárzás adatai után keressünk a Négyjegyű függvénytáblázatokban adatokat!)

33. Űrkutatás

1. Űrkutatási megfigyelési eszközök és módszerek:

  1. Szabad szemmel történő megfigyelés
  2. Fényképfelvétel készítése az égboltról
  3. Távcsöves megfigyelés
  4. Színképelemzés
  5. Űrhajók, Műholdak, Űrszondák
  6. Leszállóegységekkel mintavétel

1. Szabad szemmel történő megfigyelés:
A fényszennyezés miatt a csillagos égbolt szabad szemmel történő pontos tanulmányozása nem könnyű!


2. Fényképfelvétel készítése az égboltról:


3. A távcsövek fajtái:
A. Lencsés (refraktoros) távcsövek:
  • Galilei távcső
  • Kepler távcső
B. Tükrös (reflektoros) távcsövek:
  • Newton távcső
  • Cassegrain távcső
C. Rádióteleszkópok
D. Űrtávcsövek

Első távcső 1609. (Galilei)


A mai teleszkópok őse (Kepler)


Newton tükrös távcsöve:


A Cassegrain távcső működése:


Teleszkópok világszerte:


A Puerto Rico szigetén lévő Arecibo távcső 305 méter átmérőjű, egy völgykatlanban alakították ki.


Az új-mexikói (USA) távcsőlánc Y alakú

HUBBLE űrtávcső:

A Hubble által küldött kép:

2. A változó fényességű csillagok

Miért éppen a változó fényességű csillagokat tanulmányozzák előszeretettel a csillagászok?

Azért népszerűek ezek a csillagok, mert könnyen megfigyelhetők.
A csillagok között gyakori, hogy a csillagok párba rendeződnek és kettőscsillagot alkotnak. A kettőscsillagok fénye is változó.

3. Csillagképek

A régi időkben a látszólag szomszédos csillagokat képzeletben egyenes vonalakkal képekké foglalták össze.
Ezek a csillagképek a csillagos égbolt beosztását szolgáltatják.


Számuk:
  • északi égbolt (26 darab)
  • egyenlítői égbolt (17 darab)
  • déli égbolt (45 darab)
  • összesen: 88 darab
Valóságos távolságuk egymástól:


A csillagok távolságának időbeli változása

Feladat:
Soroljuk fel az állatövi jegyeket alkotó csillagképeket!