Főoldal

1. A 11. évfolyam témakörei

FÉNYTAN
 Geometriai optika:
2. Fényforrások, árnyékjelenségek
3. Fénytani közegek
4. Fényvisszaverődés
5. Síktükör képalkotása
6. A domború tükör képalkotása
7. Feladatok a domború tükör képalkotására vonatkozóan
8. A homorú tükör képalkotása
9. Feladatok a homorú tükör képalkotására vonatkozóan
10. Fénytörés
11. Fényterjedés közegekben
12. Fénytörésen alapuló optikai eszközök
13. Lencsék képalkotása
14. Optikai eszközök

fizikai optika:
15. Hullámoptika
16. Hullámoptikai feladatok
17. Témazáró dolgozat (Fénytan)😃

ATOMFIZIKA
Héjfizika:
18. Az atomfizika részterületei
19. A fény kettős természete
20. Fényelektromos egyenletre vonatkozó számolásos feladatok
21. Az elektron vizsgálata
22. A kvantummechanika nevezetesebb összefüggései + gyakorló feladatok
23. Klasszikus atommodellek
24. Kvantummechanikai atommodell
25. Dobozmodell-sávmodell

Magfizika:
26. Magfizikai alapfogalmak
27. Radioaktivitás
28. Maghasadás
29. Az atomerőművek felépítése és működése
30. Sugárvédelem

 Részecskefizika
31. Részecskefizika
32. Témazáró dolgozat(Atomfizika)😃


CSILLAGÁSZAT
33. Űrkutatás
34. Űrkutatás története
35. Űrkutatási eszközök
36. Nap
37. Hold
38. Naptárak
39. Bolygók
40. Csillagok
41. Galaxisok
42. Kozmológia
43. Témazáró dolgozat (Csillagászat)😃

43. Témazáró dolgozat (Csillagászat)

42. Kozmológia

SDT

1. A Világegyetem (Univerzum) jellemzői:

Kora:
 13,7-13,8 milliárd év.

 
Átmérője:
 93 millió fényév.
Összetétele:
 100-800 milliárd galaxis.

2. A Világegyetem fejlődéstörténete:

Ősrobbanás elmélet szerint:
0. Ősrobbanás (előtte nincs semmi)

1. Planck-időszak (nem tudhatunk róla semmit időszak):
 0 - 10⁻⁴³ s-ig;
 nem vált szét a négy alapvető kölcsönhatás.

2. Inflációs (felfúvódási) fázis:
 10⁻⁴³ s-tól 10⁻³⁴ s-ig;
 rendkívül nagy tágulás 10³⁰ és 10⁵⁰ közötti arányban;
 a kvantum fluktuációk (ingadozások) lehetővé teszik a strukturálódást.

3. Részecskekialakulási időszak:
 10⁻³⁴ s-itól - 3min-ig;
 az alapvető részecskék: kvarkok, protonok, neutronok, elektronok, fotonok kialakulása;
 
4. Sugárzási-időszak:
 3min-től - 400 ezer évig;
 az anyag és az antianyag találkozása miatti foton kibocsátás.

5. Sötét időszak:
 400 ezer évtől - 400 millió évig
 egyszerűbb atomok (H, He, Li) létrejötte;

6. Anyag időszak:
 400 millió évtől - máig;
 csillagok, galaxisok kialakulása.
 4 milliárd évvel ezelőtt bolygók kialakulása

3. Az ősrobbanás elmélet kísérleti bizonyítékai:

1. Az elemek gyakorisága:
 H, He, Li a leggyakrabban előforduló elemek.

2. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás:
 2,73 K hőmérsékletű feketetest-sugárzás, amit
 1946-ban George Gamow jósolt meg, és
 1964-ben Arno Penzias és Robert Woodrow Wilson fedezett fel.
 Többek között a COBE és a WMAP valamint a Planck mérte.

3. A Világegyetem tágulása:

A távoli galaxisok megfigyelése során vöröseltolódást tapasztalunk.

4. A Világegyetem anyagi összetétele:

• 70%-a sötét energia
• 25%-a sötét anyag
• 5%-a ismert anyag

5. A Világegyetem további sorsa:

3 lehetséges forgatókönyv van:

1. A tágulás gyorsulva folytatódik.
2. A tágulás megáll.
3. A tágulást összehúzódás követi ("Nagy Reccs").

A több világ-elmélet szerint:
 több párhuzamos világegyetem (multivervum) létezhet.

Hawking élete és munkássága:

---

Igaz-hamis teszt:

NÉV: PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz.	Állítás	Igaz	Hamis	?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.

40. Csillagok

SDT

0. A csillagok fogalma:

Csillagoknak azokat a csillagászati objektumokat, amelyek ott csillognak az égen.
A csillagok a fúziós folyamatok eredményeként saját fénnyel rendelkeznek
(kivéve a speciális csillagmaradványokat = fekete lyukakat).

1. Jellemzőik:

A. Átmérő:
A Nap átlagos méretű csillag.
A kis méretű csillagokat törpéknek, a nagy méretűeket óriásoknak hívják.

B. Tömeg:
Meghatározza a csillagok élettartamát, és az életútját.


C. Relatív (látszólagos) fényesség:
mértékegysége: magnitúdó
fordított skála: Minél fényesebb egy adott csillag, annál kisebb a magnitúdó értéke.
0^m = Vega (legfényesebb)
-26,7^m = Nap

D. Földhöz viszonyított távolság:
Mértékegysége: parsec
1 parsec = 3,26 fényév.

E. Abszolút fényesség:
Azt fejezi ki, hogy mekkora lenne a csillag fényessége 10 parsec távolságban,
Mértékegysége: Magnitúdó
Nap = 4,8^M
Helyette használatos mennyiség:
Luminozitás = a másodpercenként kibocsátott sugárzás mennyisége,
amelyet a világűrből műholdak segítségével lehet mérni.

F. Szín és hőmérséklet:
Minél forróbb egy csillag, annál nagyobb a kisugárzott fény frekvenciája:
Színképosztályok:

• Kékes színű: O,B
• Fehér: A
• Sárga: G (pl. Nap)
• Narancs: K
• Vörös: M

Megjegyzése:

„Oly Barátságos A Fénylő Göncölszekér, Keresd Meg.”
„Orosz Barátom Azt Felelte, Gépek Készítenek Mindent [Rám Ne Számíts].”
„Oh, Be A Fine Girl, Kiss Me [Right Now Sweetheart].” (Annie Jump Cannon, 1863–1941)

2. Hertzsprung-Russell diagram (1914):

A csillagok színképtípusa és abszolút fényessége közötti viszonyt ábrázolja.
Segítségével tanulmányozható a csillagok élete és halála.

1. Minden csillag csillagközi porból jön létre,
és gyerekkora addig tart, amíg el nem éri a Fősorozatot:
(kivéve a nagyon kis tömegű Barna törpéket, amelyek halva születtek)

2. A közepes tömegű csillagok:

• felfúvódnak és Vörös óriásokká alakulnak,
• robbanással a külső rétegeket elveszítik (planetáris köd),
• a maradványuk a Fehér törpe csillag.

3. A nagy tömegű csillagok:

• Vörös szuperóriásokká alakulnak,
• majd a szupernova robbanás után vagy neutroncsillag,
• (pulzár = gyorsan forgó, csóvaszerű fényt kibocsátó neutroncsillag)
• vagy fekete lyuk lesz belőlük.

Részletes áttekintés:

 

Fekete lyuk és egy csillag találkozása:

Poén:
Hogy keletkeztek a fekete lyukak?
- Isten nullával osztott.

---

Igaz-hamis teszt:

NÉV: PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz.	Állítás	Igaz	Hamis	?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.

41. Galaxisok

SDT

1. Tejútrendszer:

A Tejútrendszer előtűnése az éjszakai égbolton:

 300 milliárd csillagot és 100 milliárd bolygót tartalmaz.
 Szerkezetét csak rádióteleszkóppal lehetett felmérni, mert síkjában (ahol mi is vagyunk) koncentrálódik a por és gáz.
Szerkezete:

A Nap:
 sebessége: 1millió km/h.
 keringési ideje: 226 millió év.
Tejútrendszer közepe:
 fekete lyukat tartalmaz.
Halo:
 gömb alakú,
 külső galaxisok maradványait tartalmazza,
 nincs benne csillagközi por,
 az itt található idősebb csillagok gömbhalmazokban tömörülnek.
Kísérő galaxisok:
 Magellán-felhő
Korona:
 sötét anyagból áll,
 a halo-t veszi körbe.

2. Galaxisok szerkezete:

A. Elliptikus:
 lassú forgás jellemzi őket

B. Spirális:
 gyorsan forognak

C. Szabálytalan alakú:
 több galaxis ütközése és egybeolvadásával jönnek létre.


Négymilliárd év múlva egy ütközés következtében a Tejútrendszerbe olvad az Androméda-galaxis.


 Milyen lesz az égbolt az ütközés után?

Feladatok:
(OFI TK11 235.)
1. A mai technika lehetővé teszi, hogy a csillagászati megfigyeléseket Föld körüli pályán keringő távcsővel végezzék.
Mi ennek az előnye?

2. Miért nem robban fel egy csillag úgy, mint egy hidrogénbomba?

3. A mellékelt képen a galaxisok Hubble-féle osztályozása látható.

A tankönyvi képek alapján soroljuk be a Tejútrendszert és az Androméda-ködöt a megfelelő galaxis osztályba!

39. Bolygók

1. A Naprendszer főbb jellemzői:

A Naprendszer a Világűr azon része, ahol érvényesül a Nap gravitációs hatása.

A Naprendszer mérete:
A Naprendszer egy 2 fényév sugarú gömb, melyben közel egy síkban keringenek a bolygók.

A Naprendszer alkotóelemei:

• Nap (róla már volt szó)
• Bolygók
• Holdak
• Törpebolygók
• Meteorok
• Üstökösök

2. Meteorok

Mi a különbség a meteorok, meteoritok között?
A kisbolygók és az apróbb kődarabok között folytonos az átmenet. Ez utóbbiakat meteoroidoknak nevezzük kb. 10 cm alatt, egészen a porszemnyi méretekig. A porszemnyi méretű meteoroidok okozzák az állatöv mentén derengő állatövi fényt.
Amikor a meteoroidok belépnek a légkörbe, a fényjelenséget meteornak vagy népiesen hullócsillagnak nevezzük.
Amikor leért a Föld felszínére, akkor már meteorit a neve.

3. Üstökösök

Az üstökösök = piszkos hógolyók

Az üstökösök felépítése:
Az üstökösök olyan égitestek, amelyek felszíne Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), melynek során por és kisebb-nagyobb szilárd töredékek szabadulnak ki az üstökös fölépítésében meghatározó szerepű vízjégből (mag).
Ilyenkor „légköre” lesz, amit kómának hívnak.
A napszél hatására ez elnyúlik a Nappal ellentétes irányba, ez a csóva.

Pályájuk ellipszis.

4. Bolygók

1. Merkúr
(Mercurius = Hermész = a kereskedők és a tolvajok istene)

• A Naphoz a legközelebbi bolygó
• A leggyorsabb keringésű bolygó (forgása viszont lassú)
• A legkisebb bolygó (van nála nagyobb hold), tömege is nagyon kicsi:
• egy ütközés maradványa: a bolygó egy vasmag vékony kőzetréteggel
• A napos oldal (425°C) és az árnyékos oldal (-180°C) közötti hőmérséklet különbség nagy:
• megfagyott és megégett felszínű

2. Vénusz más néven Esthajnalcsillag
(Venus = Aphrodité = a szépség és a szerelem istene)

• Adatai a Földéhez hasonlóak, van vasmagja is – ennek ellenére nincs mágneses tere
• Sűrű, mérgező légköre szén-dioxidból és kénsavból áll
• Az üvegházhatás miatt a felszíni hőmérséklete magas (500°C)
• A légkör nyomása a földiének 90-szerese
• A légkörben gyakoriak a villámok
• A légkör a napszél miatt 4 nap alatt körbefordul, miközben a bolygó forgása nagyon lassú (224 nap)
• A tengelye körül ellenkező irányba forog, a tengelye a pályasíkra majdnem merőleges
• Erős vulkáni tevékenység jellemzi
• A Holdfázisokhoz hasonló fázisok jellemzik

3. Föld

• Naptól mért távolság: 150 millió km = 1 CsE (Csillagászati Egység)
• Keringési idő: 365,256366 nap
• Forgási idő: 1 nap
• Holdak száma: 1
• Alakja: geoid
• Sugara: 6370km
• Egyenlítő hossza: 40 ezer km
• Tömege: 6*10²⁴kg
• Vízfelszín aránya: 70%
• Nehézségi gyorsulás: 9,81 m/s²
• Felszíni átlaghőmérséklet: 15°C
• Légnyomás: 10⁵Pa
• Légköre: főként nitrogén és oxigénből áll

4. Mars
(Mars = Arész = a tűz és a háború istene) (felszíne)

• A Földhöz képest feleakkora bolygó;
• A vas oxid miatt vöröses színű;
• Két holdja van: a Deimos (a legkisebb hold a naprendszerben) és a Phobos;
• Van légköre, mely főként szén-dioxid és nitrogén tartalmú, ritka és állandóan fúj a szél;
• jégsapkája van, mint a Földnek
• rajta van a világ legnagyobb vulkánja, az Olympus-hegy;
• megfigyelhetők a vízmosások nyomai
• hatalmas kanyonja van
• egyes elméletek szerint a földi élet itt keletkezett

A Mars után aszteroida-övezet következik:
az itteni kőzetek a Jupiter hatása miatt nem álltak össze bolygóvá

Trójai bolygók mozgása a Jupiter pályagörbéjéhez igazodik

5. Jupiter
(Iupiter = Zeusz = főisten)

• a naprendszer legnagyobb és legnehezebb bolygója, ugyanakkor
• itt a legrövidebb egy nap (9 óra 50 perc)(leggyorsabb a forgása);
• a felszínén megfigyelhető csíkok a légkör különböző sebességgel mozgó sávjait mutatja, melyek határainál örvények keletkeznek;
• vékony gyűrűje van porból és jégből;
• 4 igazán nagy holdja van, amelyeket Galilei is megfigyelt
• az Io nevűn vulkáni tevékenység folyik, amit a Jupiter gravitációs ereje okoz.
• Ganimedes nevű holdja a legnagyobb hold a naprendszerben (nagyobb, mint a Merkúr)

6. Szaturnusz
(Saturnus = Kronosz = Zeusz apja)

• A bolygók közül azzal tűnik ki, hogy legkisebb a sűrűsége (0,71kg/dm3), és legnagyobb a lapultsága.
• gyűrűjéről híres, ami valójában több száz törmelékből álló vékony gyűrűkből áll 
• 1 igazán nagy holdja van;
• Titán nevű holdján található a legvastagabb légkör, amivel hold rendelkezik
• A bolygón megfigyelhető a sarki fény jelensége

7. Uránusz
(Uranus = Uranosz = Kronosz apja = az Ég istene)

• függőlegesen forog, mivel tengelye 98º-kal hajlott el a függőlegestől, ráadásul retrográd – tehát ellenkező irányba forog;
• ezen okból gyűrűje is függőlegesen helyezkedik el a bolygó körül;
• zöldeskék színű, mivel a légkörében lévő metán elnyeli a vörös fényt;
• sok kis holdja van

8. Neptunusz
(Neptunus = Poszeidón = a Tenger istene)

• legkülső bolygó (még a Plútónál is távolabb van a naptól bizonyos periódusában)
• színe a légkörében található metán miatt kék;
• felszínén található a Nagy Fekete Folt, amely a naprendszer leggyorsabb vihara;
• részleges gyűrűje van;
• egy nagyobb holddal rendelkezik (Triton), ami retrográd

+1. Plútó
(Pluto = Hádész = az Alvilág istene)

• A Plútó nem bolygó, kisbolygó.
• A Plutó nem Jupiter-típusú, de nem is Föld-típusú.
• A Merkúrnál is kisebb.
• Egy holdja ismeretes (Charon).
• Keringési periódusa: 248 év.
• Pályája annyira elnyúlt, hogy időnként jobban megközelíti a Napot, mint a Neptunusz.

Összehasonlítás:

	Belső bolygók	Külső bolygók
Méretük:	kicsi	nagy
Anyaguk:	kőzet	gáz
Légkör:	változó	jelentős
Forgásuk:	nem túl gyors	gyors

---

Igaz-hamis teszt:

NÉV: PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz.	Állítás	Igaz	Hamis	?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.

38. Naptárak

1. A Naptárak felépítésének alapja:

A Nap mozgása alapján:

• Egyiptomiak: 1 év = 365 nap (rövid)
• Julián naptár: 1 év = 365 nap + 4 évente szökőnap (hosszú)
• Gergely naptár: 1 év = 365 nap + 4 évente szökőnap (kivéve a százzal osztható, de négyszázzal nem osztható éveket)(pont jó)

A Hold mozgása alapján:

• Zsidók, arabok:1 év =354 nap + szökőévenként 1 nap

2. Kérdések:

1. Miért pont 12 hónap van a zsidó és a keresztény naptárban is?
(Honnan származik a kínai naptár 12 éves ciklikussága?)

(Babiloni 60-as számrendszer maradványa)

2. Az év melyik napja a szökőnap?

 (Február 24.)

3. Kiről kapta a nevét a Julián naptár?

(Julius Ceasarról)

4. Ki vezette be a Gergely naptárt?

(XIII. Gergely pápa 1582-ben)

5. Mikor teremtette a világot az Isten a Biblia szerint?

(Kr. e. 3761. október 7-én vasárnap, 11 óra 10 perc 20 másodperckor.)

6. Mikor született Jézus?

(Kr. u. 6. körül (Nulladik év nincs))

A keresztény és a mohamedán időszámítás:
C ≈ 32H/33 + 622
H ≈ 33(C - 622)/32
NÉV:
JEGY:

	Keresztény időszámítás szerint (C)	Muzulmán időszámítás szerint (H)
1.	850.
2.		391.
3.	1800.
4.		1318.
5.	2016.

Öröknaptár:

(Hogy hogyan kell készíteni ilyent, nem mondom meg, titok!)